Köröstarcsa régi magyar falu, Békés megye középső részén, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A község nevének előtagja a Körös közelségére utal, a Tarcsa név pedig puszta személynévből (Tarcsa, Vagy Tarcha) keletkezett magyar névadással.
Neve először 1221-ben merült fel Calanda fia, Pál poroszló lakóhelyeként, egy, a Váradi Regesztrumban rögzített peres ügy kapcsán, Terechaként. 1383-ban a megye legrégibb és legtekintélyesebb családja, az Ábrahámfi család tagjai osztoznak rajta, s 12 jobbágytelket számlál.
A XV. században már jelentős település lehetett, hiszen 1423-ban Békés vármegye itt tartotta egyik megyegyűlését.
1472-ben mátyás királytól szerzi adományul Tarcsa egy részét.

1491-ben már a falu egészét magáénak tudhatja, s udvarházat is épít itt.

Veér András 1521-22-ben már Tarchai előnevet használ. 1552-ben 5, 1562-ben 27, 1564-ben 22 porta fizet adót.
A Veérek a török elől Erdélybe költöztek, de még a következő két évszázadban is tartották jogukat Tarcsához, és viselték a köröstarcsai előnevet. A török kiűzésekor, 1695-ben lakatlan, s 1718-19-ben népesítik be újra, valószínűleg régi lakói, akik mind református magyarok. 1720-ban 44 család lakja.
1851-ben már 3446-an lakják, a nagy árvízben. 1891-ben 5385 lakosa van a községnek.

Drasztikus népességcsökkenés az 1950-es évek végével indult meg, s a folyamat 1980-ig tartott. 

Azóta stabilizálódott a lélekszám 3000 fő körül.

 A növénytermesztés és az állattenyésztés még mindig a fő foglalkozások közé tartozik.
Az elmúlt évtizedek fejlődését bizonyítja, hogy a földgázvezeték a település egészét behálózza, a lakások 98 %-a jut egészséges ivóvízhez a vízvezeték hálózaton keresztül, az 1997-es telefonhálózat-bővítés során minden igénylő vonalhoz jutott. A jelenleg 18 csatornán sugárzó kábeltelevízió-hálózathoz 600 lakás csatlakozott.
Az állandó fejlődés mellett a település megőrizte sajátos arculatát, érdekes látnivalót kínál az idelátogatóknak.
A község legrégebbi épülete a műemlék jellegű, provinciális barokk stílusú református templom. Építését 1796-ban fejezték be, Fischer Ágoston építőmester tervei alapján. Az általános iskola kétszintes épülete 1927-28-ban épült, neoklasszicista stílusban.
A Községháza eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházy család.
A mögötte fekvő százéves kert – ma liget – a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Bejáratánál az 1997-ben felállított székely kapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása.

Az alföldi udvarházak, parasztházak hangulatát idézi a Kossuth utca néhány régi épülete. A templomkert két emlékművét az I. és II. világháború köröstarcsai áldozatainak tiszteletére emelték; Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai.
Köröstarcsánál több mint száz éve híd íveli át a folyót. A mostani modern vonalú közúti hidat 1978-ban adták át a forgalomnak. A helységet az utóbbi években egy rendezvénysorozat tette még ismertebbé. A fiatalok kezdeményezésére került megrendezésre első alkalommal 1992-ben a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál. Azóta a Dél-Alföld egyik kiemelkedő nyári programja lett közismert nevén a MAMF, mely évről-évre az érdeklődők és résztvevők egyre nagyobb táborát vonzza Köröstarcsára. 2002. évtől e rendezvény kiegészült a Hal Napokkal.
A Körösök völgyében a turizmus, a halászatot felváltó horgászat, a vadászat és a nyugodt pihenés feltételei adottak. A Körösök, a területet sűrűn átszelő holtágak, a mesterségesen kialakított horgásztó halállománya, a csónak- és hajókikötő vonzza a turistákat.
A Körös-völgy csaknem egésze védett, akárcsak a határos kunsági puszták túzoktelepei, a vízi- és énekesmadarak fészkelő helyei. A vidék gazdag apróvad- és őzállományban. A Körösök mellett a térség állandóvizű főcsatornái, holtágai országos és nemzetközi vízitúráknak adnak otthont.

 

 

Oldal: Helytörténet
Üdvözlet Köröstarcsáról - © 2008 - 2024 - korostarcsa.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat